Almás bortorta

Egy régi kedves ismerősöm megkért, hogy süssek neki egy szülinapi tortát.

Valami gyümölcsöset, valami rózsaszínt, és legyen rajta Happy Birthday 🙂

Erre én: ez elég tág fogalom… mégis mire gondolsz? – túrós – gyümölcsös? Marcipános? Milyen?

– Ne, marcipán bevonat nem kell, csak tegyek rá valami marcipán virágot.

De mégis… mondjál még valamit…

– Hát valami idénygyümölcsös…

Ok!- nézd meg a facen, van egy torta fenn… valami olyasmi jellegűt? ( az egy őszibarackos túrókrém volt)

-Melyik a gyöngyös? – nem, az nem tetszik… Van ott az a másik! – amin a 36- os gyertya van!

Ennyit a rózsaszín, marcipános, Happy Birthday-es tortáról – Erre minden illik csak az nem! 😀

Viszont..sejtettem, hogy baj lesz, ugyanis a sütőm nem igazán jó 🙁 Mondtam is hogy ez rossz választás volt, de azért megoldom…ha már beígértem és ráadásul befűtötte az ismerősét is.

A gázszolgáltatásról annyit: vettem egy sütőhőmérőt mert mindig problémám van a hőmérséklet beállítással. Vagy ömlik a gáz és ég a cucc, vagy nyers marad a tészta – valami mindig van 🙁   (Ez utóbbi volt akkor is amikor a vizsgamunkámhoz kellett megcsinálni az alapot, amit aztán élesbe kellett bevonni marcipánnal, és azt díszíteni. A második tészta után feladtam, és leszaladtam este 8- kor a közeli boltba, hogy ne maradjak torta nélkül.)

Délután 5 órakor a 7-8 fokozat között értem el a 200-as hőmérsékletet, este 8 kor pedig 2-3 fokozaton.

Szóval: megcsináltam az első adagot… Természetesen amikor vettem volna le a tortatepsiről, nem igazán sikerült: az oldala teljesen jó volt, de az alja nyers maradt. – és természetesen az almás cucc a tetején is gyanús volt. Hát kikanalaztam, mérgelődtem, és telefonos segítséget kértem, hogy tudnám megoldani hogy jó legyen…

Arra jutottunk, hogy megfogattam a cuccot egy kis keményítővel, mert attól baja nem lesz… hiába nyomtam csont szárazra ki az almát, de akkor is annyi levet eresztett, hogy féltem másként nem lesz jó!

A tésztát újra gyúrtam, és hogy biztosra menjek egy kicsit elősütöttem. Ehhez természetesen egy kis nehezéket kellett használjak, hogy véletlenül se essen be a széle, mert már nem lett volna türelmem egy harmadikat csinálni. ( a tésztát kibéleltem sütőpapírral, és telenyomtam lencsével). szerencsére egész jól sikerült. ( kivéve, hogy amikor a lencsét kiemeltem a papírral együtt, egy pár szem lencse belepottyant a tésztára. Lusta voltam egyesével kiszedegetni, és megborítottam ismét, ekkor viszont a tészta eltört 🙁 Itt jött egy újabb fejfájás hogy hogy tüntessem majd el a repedéseket ) Ezután visszakanalaztam az almapépet és újra benyomtam a sütőbe 🙂

Ma elmentem anyukámmal plázázni! A villamoson ülve bevillant a: FAHÉJ 🙂 – már csak egy kérdés maradt… hol vegyünk szombat délben fahéjrudacskát… mert az legalább megy az almához. Természetesen a plázában nem kaptunk, aztán anya ötletére betértünk egy virágboltba, hátha.. Nagyon kedves volt az eladó, és mondta, hogy max 5 darabot tud adni, amit el is hoztunk. Aztán a következő virágboltban sajnos nem jártunk szerencsével így átmentünk egy másik bevásárló központ kreatív boltjába, ahol beszereztünk még egy pár darabot. Így tüntettem el a repedéseket, ne legyen olyan szembe tűnő! 😀

Hozzáteszem, 1 évvel ezelőtt ezt a tortát a barátnőm férjének csináltam, mert szereti a bort. Akkor arra gondoltam keresek egy receptet, amiben van, és ez lett belőle. Akkor elsőre megcsináltam, jó lett és nagyon finom. Mindenkinek elnyerte tetszését.

És íme a recept: De mivel 25 cm szétnyitható tortatepsim van, ezért a tészta hozzávalóit megnöveltem + 0,5 adaggal (a leírásban az alaprecept látható)

12,5 dkg rama

12,5 dkg cukor

25 dkg liszt

1    tojás

1 teáskanál sütőpor

1 csomag vaníliás cukor

töltike: itt az almából tettem bele + 0,5 kilót

5 dl száraz fehér bor (a maradék megiható, de ha tudsz valami jó receptet, akkor felhasználható)

2 csomag vaníliás pudingpor

20 dkg cukor

1 kg savanykás alma

1 citrom reszelt héja

2,5 dl tejszín

pirított, szeletelt mandula

Gyúrjuk össze a tészta hozzávalóit gyorsan sima tésztává. Formázzuk cipóvá, göngyöljük fóliába, és tegyük fél órára hűtőbe.

A töltelékhez keverjünk össze kevés bort a pudingporral, a többit tegyük tűzre. Keverjük bele a cukrot és a pudingos keveréket, majd kevergetve főzzük fel.

Hámozzuk meg az almát,  reszeljük le,  csöpögtessük le, keverjük bele a citromhéjat.

Nyújtsuk ki liszttel enyhén beszórt munkalapon a tésztát vékonyra.

Béleljük ki vele a kikent formát, emeljünk peremet is. Töltsük bele az almamasszát.

Tegyük a 200 fokra előmelegített sütőbe, és kb. 40 perc alatt süssük meg.

Rácson hűtsük ki.

A tejszínt verjük fel keményre, kenjük a torta tetejére, és szórjuk meg mandulával.

És így néz ki belülről 🙂 (ez az előző tortámé, ezt csak nem vághattam fel )